Seth Rogen és James Franco agyament, füvezős altesti humora rengeteg vígjátékban jelent már meg és szórakoztatott el minket, többek közt a Rossz szomszédságban, a Superbad-ben és az Ananász Expresszben. Ezek a filmek rendszerint sosem akartak semmi komoly mondanivalót előadni, csupán szórakoztatni általában a legprimitívebb eszközökkel, ugyanakkor ezt valahol mégis önironikusan és intelligensen tették mindig is. A filmvilág kliséire és kultúrájára például remekül reflektálnak, valamint a lusta, füvezős számítógépes játék fanatikusoknak a generációja szerethetően és viccesen van bennük megjelenítve. Az ezekben a filmekben játszó színészek, Seth Rogen, James Franco vagy Jonah Hill is ebbe a generációba tartoznak, így a tirpák-füves kocka humort nem kérdés, ők maxolták ki az egyik legjobban. Rogen-ék a filmjei közül szerintem vitán felül az Itt a vége a legkiválóbb, ugyanis amellett, hogy egy egyszerű vígjáték, egy remek képet fest a jelenkori komikus színészek generációjáról, ezt pedig a lehető legönazonosabban teszi, ugyanis ebben a filmben minden színész saját magát játssza.

A történet kezdetén Jay Baruchel Los Angelesbe utazik régi barátjához, Seth Rogenhez, hogy együtt töltsék a hétvégét. Eleinte csak ketten terveznek bulizni, később azonban átugranak James Franco házavató bulijára, ahol rajtuk kívül még jelen van az összes Hollywoodi vígjáték színész. Jaynek nem igazán jön be a társaság, emiatt legszívesebben menne is haza, azonban hirtelen beüt a világvége, lángokban áll minden, sorozatosan halnak meg az emberek, néhányakat viszont kék fénysugarak szippantanak fel az égbe. A nagy káosz közepette, csak néhányan maradnak életben a buliból, nevezetesen James Franco, Seth Rogen, Jay Baruchel, Jonah Hill, Craig Robinson és Danny McBride, akik együtt ragadnak bent Franco házában. Kezdetben várják a felmentő sereget, azonban napról napra egyre inkább egymás agyára mennek, és egyre jobban széthúznak, valamint az élelem is elkezd fogyni, így a túlélésre is egyre kevesebb esély van.

Az Itt a vége egy nagyon primitív film. A humora trágár és közönséges, a története rettenetesen egyszerű és nem komolyan vehető, valamint semmi tanulságot, vagy mélységet nem tartalmaz, ennek ellenére mégis annyira szórakoztató és annyit lehet rajta nevetni, hogy ezek az alapvető hibák teljes mértékben megbocsájthatóak. Azzal a megoldással, hogy az összes színész saját magát játssza és figurázza ki, ez a film többé képes válni, mint egy átlagos Seth Rogen film. Azoknak a színvonalát hozza, ugyanakkor világ vége érzéssel hozzáad egy remek hangulatot, a Hollywoodi színészeknek az életfelfogásából és a saját magukhoz való hozzáállásából pedig nagyon jó poénokat hoz ki. A film elején James Franco buli jelenete alatt az összes főszereplő színész önelégült és buli mániás kreténnek van beállítva Jay Baruchelen kívül, majd miután hatan bent rekednek a házban a világ vége miatt, ugyanolyan gyerekesek maradnak, mint voltak és képesek összeveszni akár egy Milky Wayen is. Jay Baruchel így lényegében a nézőt testesíti meg, hiszen ő a legracionálisabb, miközben a többi színész jelenetről jelenetre egyre hülyébben viselkedik. Azok a részek, ahol a színészek veszekednek egymással legtöbbször könnyfakasztóan viccesek, a dialógusok nagyon primitívek, de annyira túltolják, és annyi mindent hozzátesz a gyerekességükhöz, hogy öröm őket hallgatni. Például az egyik jelenetben Franco és McBride azon veszekszik, hogy McBride miért maszturbált rá Franco pornó újságjára, ami percekig eltart és csak egymás gyerekes oltogatásáról szól. Ez elsőre nem tűnik a legjobb humornak a világon, sőt ez inkább a legrosszabb fajta, de a nézése közben mégis rengeteget lehet rajta röhögni.

A szereplők mind remekül teljesítenek, ami alapvetően nem akkora teljesítmény, hiszen mindenki saját magát játssza, de mindenki bele tudott vinni egy fajta jellembeli sajátosságot, amiből még több humort ki tudtak hozni. James Franco és Danny McBride a két legnagyobb tuskó a filmben, Seth Rogen a központi figura, akivel mindenki jóban van, Jonah Hill pedig egy passzív agresszív karakter, aki a legnézhetőbb filmjét, a Pénzcsinálót hozza fel, ha kell mondania magáról egy referenciát. Összességében pedig minden karakterre nagyon jellemző az önteltség, hogy csak mert agybeteg vígjátékokat gyártanak, ezért ők a legnagyobb királyok egész Hollywoodban és valószínűleg őket mentik majd meg legelőször. A főszereplők mellett, Michael Cera, Emma Watson és Rihanna, akik még a pozitív aspektusai a filmnek, mert nagyon vicces cameo-t kaptak mindhárman.

A remek szereplők és a poénok mellett van egy vallási vonulata is a filmnek, ami kicsit lehetett volna kidolgozottabb.

SPOILER!

Hamar kiderül, hogy az apokalipszis mögött a sátán áll, aki el akarja pusztítani a világot, a film elején pedig a kék fénysugarak a kiváltságos embereket szippantják fel a mennyországba, akik semmilyen vétséget nem követtek el a Földön. Természetesen Franco bulijából senki sem kerül fel a mennyországba, hanem a Földön marad, később Jayék viszont rájönnek, hogy ha ők is kiváltságot akarnak, akkor valami jót kell tenniük. Ez Robinsonnal, Rogennel és Baruchellel meg is történik és a végén felkerülnek ezt azonban elég könnyen érik el, ezek alapján pedig elég banális a film tanulsága, már ha ezt egyáltalán lehet annak nevezni. Lényegében bármilyen bűnt is követsz el azt bármilyen jó tettel feloldhatod, Craig Robinson például azért bűnös, mert kinyomta egy ember szemeit, viszont egyből jóváteszi azzal, hogy megmenti Franco, Rogen és Baruchel életét, akik szintén rossz emberek. Ez a fajta megoldás valahogy túl egyszerű, de végsősoron ez nem egy orbitális hiba, mert ezt a filmet nem lehet és nem is kell komolyan venni.

SPOILER VÉGE!

Összességében az Itt a Végét egy bűnös élvezetnek lehet a leginkább elkönyvelni, hiszen egy nagyon ordenáré filmet nézünk, amin könnyesre röhögjük magunkat. Aki a komplexebb és intellektuálisabb humorhoz szokott annak nagyon nem ajánlott, hogy megnézze, viszont mindenki más valószínűleg el lesz rajta. Filmrajongóknak kötelező, mert rengeteg benne a pop kulturális utalás, valamint aki kedveli Seth Rogenéket az biztos nem fog benne csalódni, mert szerintem ez a legjobb filmjük.

Értékelés: 75%